• Miért kellene szétválogatnunk a hulladékot?
• A helyes szétválasztás fontos
• Mi kerül a barna gyűjtőbe?
• Mi nem tartozik a barna kukába

Miért kellene szétválogatnunk a hulladékot?

A napról napra növekvő környezettudatosságnak köszönhetően egyre többen ismerik fel a hulladék szétválasztásának környezetvédelmi jelentőségét. Már az óvodában is megtanulják a gyerekek. A szelektív hulladékgyűjtés legfontosabb előnyei közé tartoznak:

• Környezetvédelem – évente átlagosan több mint 300 kg hulladék keletkezik fejenként. A megfelelő szétválasztással és újrahasznosítással lehetővé tesszük, hogy a hulladékból másodlagos nyersanyagokat nyerjünk, amelyek újrahasználhatók. Ezáltal csökkentjük a hulladéklerakókban lévő hulladék mennyiségét.
• Talaj- és vízvédelem – a műanyag újrahasznosítása miatt kevesebb műanyag kerül a talajvízbe, mert kevesebb műanyag kerül hulladéklerakókba. A műanyag lebomlása a hulladéklerakókban 100-tól 1000 évig is eltarthat, miközben a talajba és a vízbe jut.
• Gazdasági hatások – az újrahasznosítással csökkentjük a korlátozott erőforrások fogyasztását, valamint a környezetbe jutó káros anyagok kibocsátását. Az újrahasznosítás lehetővé teszi, hogy új termékeket jóval kevesebb nyersanyagból és energiával állítsunk elő.

A helyes szétválasztás fontos

Ahhoz, hogy a hulladék szétválasztása értelmes legyen, meg kell tanulnunk helyesen szétválogatni. Míg a legtöbben már jól tudjuk szétválasztani a műanyagot és a papírt, úgy tűnik, a legnagyobb problémát az okozza, hogy mi kerüljön a barna gyűjtőbe, vagyis a biológiailag lebomló hulladékba. Kiderül, hogy gyakran olyan hulladék kerül bele, ami nem oda való, és sokan összekeverik a barna edényt a vegyes hulladék gyűjtőjével. A komposztálható biohulladék a barna gyűjtőbe való.

Mi kerül a barna gyűjtőbe?

A barna biológiai hulladékgyűjtő a legkisebb az összes gyűjtő közül. Mivel észrevétlen, gyakran kevésbé fontosnak tartják, mint a sárga műanyag edényt. A műanyagok szétválasztásának jelentősége sokat vitatott téma. De a biohulladék is fontos része a települési hulladékgazdálkodásnak. Organikus hulladékok, mint például:

• Gyümölcs- és zöldséghéjak,
• romlott zöldség és gyümölcs,
• kenyér,
• Ágak, levelek, lenyírt fű, cserepes és vágott virágok,
• Fűrészpor, kéreg, kezeletlen fa
• Kávé- és teafőzet,
• növényi eredetű maradék ételek,
• Gabonaalapú termékek,

Mi nem tartozik a barna kukába

Nem minden élelmiszer komposztálható, mégis gyakran a barna kukába kerülnek, szennyezve a biológiailag lebomló hulladékot és aláásva azok erőfeszítéseit, akik helyesen válogatják a hulladékukat. Teljesen tilos a következőket a barna edénybe dobni:

• Hús és csontok
• állati hulladék,
• Olaj,
• Szénhamu,
• Kövek és föld
• Drogok,
• impregnált fa, forgácslapok és MDF,
• Föld, kövek,
• Műanyag szemeteszsákok.

A hulladék szelektálás elsőre nehéznek vagy kényelmetlennek tűnhet. Ez több szemetesvödröt jelent otthon, kétségeket a helyes hulladékelosztásról és az egész folyamat értelméről. Valójában azonban nem olyan megterhelő, és a megfelelő hulladékszelektálás előnyei óriási hatással vannak a környezetre és életminőségünkre. Ezzel valódi hozzájárulást teszünk a levegő-, víz- és talajminőség javításához.