Tartalom:

• Terméknév a címkén
• Hogyan lehet megfejteni egy termék összetételét?
• Az „E” jelölések a címkéken – mind rosszak?
• Címkézés és allergén információk
• A címke helyes olvasásával az ételérzékenyek kiválaszthatják a megfelelő terméket.
• Tápértékadatok a címkén
• Csomagoláson lévő dátum – hogyan olvassuk helyesen?
• Tartalmazhat a címke további információkat?

A fogyasztók különböző módon kezelik az élelmiszercímkék információit. Az allergiások az allergénekre figyelnek, a diétázók az összetételre és az energiatartalomra. Akik az élelmiszerek minőségére és biztonságára ügyelnek, a lejárati dátumot nézik. Egy táplálkozási tanácsadó szempontjából fontos, hogy megértse és elemezni tudja egy termék tápértékét. Ismerjük meg tehát a címkék titkait, és tanuljuk meg helyesen olvasni őket, hogy megalapozott döntést hozhassunk.

Terméknév a címkén

Gyakran a csomagolás alapján ismerjük fel a termékeket, de érdemes odafigyelni arra, hogy ne hasonlítsanak egy versenytárs termékének csomagolására, mert ez félreértésekhez vezethet. Néha a termék neve utal a feldolgozás módjára, például "fagyasztott" vagy "füstölt". Fontos, hogy a termék neve ne legyen kizárólag marketingcélból létrehozott márkanév vagy fantázianév. Mindig figyeljünk a megnevezésre – legyen az sajt, sajtszerű termék, vaj vagy zsírelegy. Bár a különbség kicsi, teljesen eltérő termékekről van szó.

Hogyan lehet megfejteni egy termék összetételét?

Termékösszetevőnek minősül minden anyag, beleértve az adalékanyagokat is, amelyeket a gyártási folyamat során használtak, és amelyek a végtermékben megmaradnak. A címkén az összetevők csökkenő mennyiségi sorrendben vannak feltüntetve – minél lejjebb van egy összetevő a listán, annál kisebb a termékben való aránya.

Kivételt képeznek például a friss gyümölcsök és zöldségek (beleértve a burgonyát is), a szénsavas víz és az ecet (amennyiben nem tartalmaznak más adalékokat), valamint olyan termékek, mint a sajt, a vaj, az író és a tejszín, amennyiben nem tartalmaznak további összetevőket, például enzimeket vagy baktériumkultúrákat.

Kerülje az ismeretlen nevű, hosszú összetevőlistájú termékeket, valamint azokat, amelyek glükóz-fruktóz szirupot, cukrot, pálmaolajat, kókuszzsírt vagy transzzsírokat tartalmaznak.

Az „E” jelölések a címkéken – mind rosszak?

Az adalékanyagokat az élelmiszerekhez adják ízük, megjelenésük, eltarthatóságuk vagy állaguk javítása érdekében. Az „E” jelzés azt jelenti, hogy az anyagot biztonsági értékelésnek vetették alá, és olyan mennyiségben használják, amely a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján nem jelent egészségügyi kockázatot. Ilyen anyagok például a nátrium-glutamát (E621) vagy az aszpartám (E951), de a gyakran használt citromsav, só vagy karamell is.

Néhány színezék, mint a tartrazin (E102) és az alluravörös (E129), gyermekeknél hiperaktivitást és figyelemzavart okozhat. Újraértékelés után csökkentették ezek megengedett koncentrációját a termékekben.

Címkézés és allergén információk

A gyártók kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat a termékekben található allergénekről. Az allergiát vagy intoleranciát kiváltó anyagok listája az EU rendeletében található (1169/2011 rendelet 2. melléklete). Ide tartoznak többek között: gabonafélék, rákfélék, tojás, hal, földimogyoró, szója, diófélék, zeller, mustár, szezám, kén-dioxid, lupin és puhatestűek.

Még ha egy termékhez nem is szükséges teljes összetevőlista (pl. alkoholos italok), a gyártónak fel kell tüntetnie az allergének jelenlétét. Néha minden óvintézkedés ellenére sem zárható ki további allergének jelenléte a termékben. Ilyen esetekben a címkén például az szerepel, hogy „nyomokban földimogyorót tartalmazhat”.

A címke helyes olvasásával az ételérzékenyek kiválaszthatják a megfelelő terméket.

Az ételintoleranciában szenvedőknek gondosan ellenőrizniük kell a termék címkéjét. Az allergéneket általában kiemelik, de más összetevők, amelyek intolerancia tüneteket okozhatnak, nem mindig láthatók.

Eliminációs diéta esetén fontos tudni, mely összetevőket kell kerülni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a termék nyomokban allergéneket tartalmazhat. Ennek oka lehet a termékek érintkezése ugyanazon a gyártósoron.

Ezért mindig ellenőrizze, hogy a termék tartalmazza-e azt az allergént, amire Ön érzékeny. Az olyan allergének, mint a tej, a diófélék és a tojás általában vastagon kiemelve vagy aláhúzva szerepelnek.

Tápértékadatok a címkén

A referencia bevitel (RIV) a tudományos kutatások szerint az a tápanyagmennyiség, amelyet egy átlagos felnőttnek naponta be kell vinnie.

Az RWS nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket, mint az életkor, testsúly vagy fizikai aktivitás, ezért nem mindenki számára megfelelő érték.

Ez az érték általában a termék egy adagjára vonatkozik. Célja, hogy segítsen nyomon követni a tápanyagbevitelt, különösen azokét, amelyeket esetleg túlzottan fogyasztanak, mint például a cukor vagy a nátrium.

A termékcímkék tápérték-információkat tartalmaznak, beleértve a kalóriákat, fehérjét, szénhidrátot, zsírt, rostot, nátriumot és kiválasztott vitaminokat és ásványi anyagokat.

Csomagoláson lévő dátum – hogyan olvassuk helyesen?

"Minimális eltarthatóságig" vagy "Fogyasztandó" alatt azt az időpontot értjük, ameddig a gyártó garantálja a termék minőségét. Mindig ellenőrizze, de ne feledje, hogy ez nem a gyártási dátum.

Néhány terméknél, mint a friss gyümölcs és zöldség, alkohol (10% feletti térfogatszázalék), 24 órán belül elfogyasztandó kenyér, ecet, só, cukor, cukorkák és rágógumi, nem szükséges dátum megadása.

A minimális eltarthatósági idő a következőképpen lehet feltüntetve:

•     "Minimális eltarthatóságig..." – romlandó termékek esetén, ahol a nap, hónap és év is meg van adva,

•     "Minimális eltarthatóságig/előtt" – a hosszabb eltarthatóságú termékeknél általában a hónapot és az évet is feltüntetik.

A megadott dátum után a termékek minősége romolhat, például megváltozhat az ízük, illatuk vagy színük. A tartós élelmiszerek esetében azonban nincs jelentős kockázat a fogyasztásukban. Azonban a romlandó élelmiszereket, mint például a tejtermékeket és a kenyeret, a minőségmegőrzési idő lejárta után nem szabad fogyasztani, mert ez egészségügyi kockázatot jelenthet.

Tartalmazhat a címke további információkat?

Figyeljen az extra információkra a címkéken, például "alacsony kalóriatartalmú" vagy "cukormentes". A tápértékadatok információt adnak a termék bizonyos tulajdonságairól, például kalória- vagy tápértékéről.

Legyen éber a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, például amikor azt állítják, hogy egy olaj "koleszterinmentes", miközben egyetlen olaj sem tartalmaz természetesen koleszterint.

A címke tartalmazhat olyan jelzéseket, amelyek információt adnak a termék minőségéről, pl. tanúsítványok a biogazdálkodásról vagy a helyi mezőgazdaságról. Csak azok a termékek kapják meg ezt a jelzést, amelyek bizonyos követelményeknek megfelelnek. Néha a gyártók hasonló szimbólumokat használnak a fogyasztók megtévesztésére. Érdemes ezért ismerni a megengedett jelzéseket. Ezeket a jelzéseket az EU-szabályozások, nemzetközi szervezetek vagy nemzeti minőségi rendszerek szabályozhatják.