• Tulajdonságok spenótból
• A spenót hatása
• Spenót ellenjavallatok
• Használjon spenótot
• Összefoglalás
• Irodalomjegyzék

Popeye eredetileg egy képregény- és rövid animációsfilm-hős, akit 1929-ben Elzie Crisler Segar alkotott az Egyesült Államokban. Leginkább azonban elválaszthatatlan attribútumaival, nevezetesen egy pipával és egy doboz spenóttal azonosítjuk, és ma szeretnék valamit elmondani az utóbbiról. Valóban ad-e a spenót emberfeletti erőt, és egészséges-e egyáltalán?

Tulajdonságok spenótból

A spenót az amarántfélék családjába tartozó zöldség, amely valószínűleg Ázsiából származik. Mindig is rendkívül egészséges zöldségnek tartották. Érdemes megemlíteni, hogy a spenót ma gyakorlatilag 100%-ban kultúrnövény, és csak nagyon ritkán fordul elő vadon. Ebben a tekintetben hasonlít a szójababhoz, amely szintén kultúrnövény lett. Számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, alacsony kalóriatartalmú, mivel 100 gramm zöldségben csak 23 kcal található, ebből 2,9 gramm fehérje, 3,6 gramm szénhidrát és 0,4 gramm zsír. Emellett káliumot, cinket, magnéziumot és vasat, valamint vitaminokat tartalmaz, köztük folsavat, niacint, A-, B- és C-vitaminokat.

A spenót hatása:

– befolyásolja a látási folyamatot, és megelőzi a szürkehályogot és a makuladegenerációt (a béta-karotin, lutein és xantin ötször jobban szívódik fel főtt spenótból), enyhíti a kötőhártya-gyulladás és a száraz szem szindróma tüneteit.
– nagyon hasznos a testsúly kontrollálásában, a kutatások során megállapították, hogy a spenót thilakoidokat tartalmaz. Ez egy olyan anyag, amely csökkenti az étvágyat, de gátolja a zsír emésztését is, és növeli a fogyás hatékonyságát. Azonban ahhoz, hogy a fent említett egészségügyi előnyöket százszázalékosan ki lehessen használni, a spenótot alaposan össze kell törni és meg kell őrölni.
– Az epoxixantofill és a violaxantinnak rákellenes hatása van, ami arra utal, hogy a spenót fogyasztása csökkentheti a rák kockázatát.
– A spenótban található kálium, folsav és alacsony nátrium pozitív hatással van a szív- és érrendszerre (vérnyomás csökkentése, a stroke és a szívinfarktus kockázatának mérséklése). Érdemes megemlíteni a Q10 koenzimet is, amely növeli az izomerőt, beleértve a szívizmot is. – A spenót glikoglicerollipidei gyulladáscsökkentő, antibakteriális, antimikotikus és antiparazitikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és védelmet nyújtanak a koszorúér-betegség ellen.

Spenót ellenjavallatok

Rendben, de hogy ne legyen túl rózsás a kép, a spenót  nemcsak csodálatos zöldség, hanem árnyoldalai is vannak. Nagy mennyiségű oxalátsót tartalmaz, ezért fogyasztása vesekő, reumás betegségek, köszvény és gyomorfekély esetén nem ajánlott. Fontos tudni, hogy az oxálsav antitápanyag, így gátolja más anyagok felszívódását. Emellett nitrátokat is tartalmaz, amelyek különösen nagy dózisban károsak a szívre. Érdekes tény, hogy a műanyag zacskóban csomagolt spenót (különösen az aprított) lehet a legmérgezőbb, mivel a nitrátok nitritekké alakulnak át, ami rontja a hemoglobin oxigénszállító képességét a vörösvértestekben. A spenót és a római saláta a 7. és 9. helyen áll az ANDI (Aggregate Nutrient Density Index) szerinti 20 legjobb élelmiszer listáján. A 30 leg egészségesebb zöldség- és gyümölcsfajta listáján a spenót az előkelő 5. helyet foglalja el, ami megerősíti pozitív hatását a testünkre.

Használjon spenótot

A spenót termesztésének és tárolásának hatása az ízre és a tápértékre, mint más zöldségeknél is, nagyon fontos. A spenót egy rendkívül sokoldalú növény. Bár több mint 90%-ban vízből, kis mennyiségű fehérjéből és szénhidrátból áll, kiváló forrása más tápanyagoknak és fontos makro- és mikroelemeknek, beleértve azokat a vitaminokat is, amelyek az emberi test zavartalan működéséhez szükségesek. Ez a növény gazdag rostokban (2,2 g / 100 g), továbbá 100 gramm termék 20%-a a napi magnézium-, 16%-a a kálium- és 15%-a a vasbevitelnek. Ami a vitaminokat illeti, itt még jobb a helyzet. Talán Papaj ismerte a spenót tulajdonságait a tudósok előtt, ki tudja. Akár 600%-át tartalmazza az ajánlott K-vitamin adagjának, 190%-át az A-vitaminnak, 50%-át a folsavnak és 45%-át a napi C-vitamin adagjának, így az egyik legértékesebb leveles zöldségnek számít.

Természetesen a termesztés és tárolás módja jelentős hatással van ezen egészségvédő vitaminok és ásványi anyagok végső mennyiségére. Egy kísérlet során spenótleveleket különböző fényintenzitásnak és tárolási hőmérsékletnek tettek ki, majd tápanyagtartalmukat vizsgálták. Kiderült, hogy a megfelelő megvilágítás lehetővé teszi olyan anyagok, mint az E- és C-vitamin, valamint a karotinoidok és a folsav koncentrációjának fenntartását, sőt néha növelését is. A spenót egy olyan növény, amelyet a hűvös őszi és téli hónapokban termesztenek. Úgy döntöttek, megvizsgálják, hogy a termesztési szezon befolyásolja-e a kémiai összetételt. A késő őszi spenót több káliumot, kalciumot, nitrogént, magnéziumot és mangánt tartalmaz az enyhe télhez képest, míg a kora téli spenót gazdagabb vasban és foszforban. A termesztés során használt műtrágya típusa is fontos szerepet játszik, legyen az szerves vagy ásványi. Kiderült, hogy a szerves műtrágya adja a legjobb eredményt erre a növényre, ami magasabb tápanyagtartalmat eredményez.

Kevéssé ismert tény, hogy a spenót különféle panaszok kezelésében is hasznos lehet. Ezek közé tartoznak olyan betegségek, mint a tüdőgyulladás, csontritkulás, puffadás és a legelterjedtebb civilizációs betegség, az elhízás. Tanulmányok kimutatták, hogy egy, a tilakoidokban (a kloroplasztiszok egyik alkotóeleme) gazdag spenótkivonat meghosszabbítja az étkezés utáni telítettség időtartamát a placebóhoz képest. Ezeket a vegyületeket egy csoport alanynak adták étkezés után 5 g kivonat vagy placebo formájában, majd vérmintákat vettek a glükóz- és lipidszintek meghatározására. Azok az alanyok, akik spenótot kaptak, a telítettségérzetüket jelentősen magasabbnak írták le az érzéseik alapján, mint azok, akik nem fogyasztották. Ugyanakkor a hosszú távú étvágycsökkentő hatás kicsi volt.

A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a spenótlevelekben található vegyületek átmenetileg gátolhatják az éhséghormonok, például a ghrelin kibocsátását, miközben serkentik a telítettséghormonok, például a kolecisztokinin felszabadulását. Ezenkívül feltételezik, hogy a spenót csökkentheti a zsírok felszívódását az emésztőrendszerből. 2018-ban patkányokon végzett tanulmányok jelentős hatást mutattak ki a spenót pankreaszlipáz aktivitásának csökkentésében, amely az emésztőrendszerben a zsírok lebontásáért felelős, és ezáltal a testsúlygyarapodás mérséklődésében, még magas zsírtartalmú étrend mellett is – a lehetséges hiperlipidémia a növény antioxidáns vegyületeinek magas tartalma miatt csökken.

Összefoglalás

Végül, a spenót  jelenség elemzése után egyre kevésbé meglepő, hogy ezt a növényt választották a papaya emberfeletti erejének forrásaként. Az, ahogyan tulajdonságait a rajzfilmben ábrázolják, nyilvánvaló okokból túlzó, de minél mélyebbre hatolunk az erdőbe, vagy inkább a spenótba, ez a növény egyre inkább meglep a tulajdonságaival, és főleg az ízével. Emlékszem a gyermekkori hozzáállásomra a spenóthoz, be kell vallanom, nem szerettem. Az évek során ez megváltozott, és számomra az úgynevezett "szuperélelmiszerek" egyike lett, amelyet igyekszem gyakran beilleszteni a napi étrendembe, és amelyet melegen ajánlok Önöknek.

Irodalomjegyzék:

1. Otter D: Anti-aging a tányéron. AAAAM Verlag, Varsó 2017.
2. Achrem-Achremowicz J, Grabowska K, Ellnaim M: A glikoglicerollipidek szerkezete, előfordulása és farmakológiai aktivitása. Farm Pol 2009; 65(3): 184-191.
3. http://www.medrodzinna.pl/
4. Wikipedia, a szabad enciklopédia
5. Roberts JL, Moreau R: A spenót (Spinacia oleracea L.) funkcionális tulajdonságai, másodlagos növényi anyagai és bioaktív anyagai. Essensspaß 2016; 7(8): 3337-3353
6. Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, Mezőgazdasági Kutatási Szolgálat, Nemzeti Tápanyagadatbázis a Standard Reference Legacy Release-hez: 11457, spenót, nyers. https://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/11457.
7. Lester GE, Makus DJ, Hodges DM: A frissen csomagolt leveles spenót fénynek vagy sötétségnek való kitettségének időtartama és bioaktív tartalma közötti kapcsolat: a fajta, a levélméret és a tárolási idő hatásai. J. Agric Food Chem 2010; 58(5): 2980-2987.
8. Citak S, Sonmez S: A biológiailag és hagyományosan termesztett spenót (Spinacea oleracea L.) ásványianyag-tartalma két egymást követő évszak alatt. J. Agric Food Chem 2009; 57(17): 7892-7898.
9. Panda V, Shinde P, Dande P: A Spinacia Oleracea (spenót) fogyasztása és az aerob testmozgás kontrollálja az elhízást patkányoknál a hasnyálmirigy lipáz inhibitorokra gyakorolt hatás révén. Bogen Physiol Biochemie 2018: 1-8.
10. Sahebkar-Khorasani M., Jarahi L., Cramer H. et al.: Gyógynövények az étvágy elnyomására: randomizált klinikai vizsgálatok szisztematikus áttekintése. ergänzen dort Med 2019; 44: 242-252.
11. Montelius C, Erlandsson D, Vitija E et al.: Testsúlycsökkenés, csökkent vágy az ízletes ételek iránt és megnövekedett GLP-1 felszabadulás napi zöld növényi membrán kiegészítés hatására három hónapon át túlsúlyos nőknél. Appetit 2014; 81:295-304
12. Roberts JL, Moreau R: A spenót (Spinacia oleracea L.) funkcionális tulajdonságai, másodlagos növényi anyagai és bioaktív anyagai. Essensspaß 2016; 7(8): 3337-3353.